Az egyik legveszélyesebb – és a szmogriadó elrendelésénél is általában meghatározó – légszennyező anyag az ún. szálló por (PM10, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék). Elsősorban a fűtés, a közlekedés, az erőművek, az ipar és a mezőgazdaság által kibocsátott rendkívül apró szemcsékről van szó. A PM10-en belül megkülönböztetjük egyebek mellett a 2,5 mikrométernél kisebb részecskéket (PM2,5). A PM2,5-re nincs hivatalos órás vagy napi egészségügyi határérték, azonban azt, hogy mennyire veszélyes az emberi egészségre, jól mutatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai, amelyek szerint az Európai Unióban több mint 400 000, Magyarországon közel 13 000 ember veszti idő előtt az életét minden évben a PM2,5-szennyezés miatt.
Fotó: Horváth Zsolt
Az Európai Unióban a PM2,5-koncentráció egy évre vonatkozó egészségügyi határértéke 25 mikrogramm köbméterenként (μg/m3), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határérték pedig 5 μg/m3. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett átfogó kutatás arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a PM2,5 éves átlagos koncentrációja meghaladja az 5 mikrogrammot köbméterenként, akkor már az elhalálozások számának kimutatható – és a koncentráció növekedésével nagyjából arányos – emelkedésével lehet számolni (ld. az 1. ábrát).
- ábra: Az elhalálozások arányának változása az éves PM2,5-koncentráció függvényében
Forrás: https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1702747
A légszennyezettség miatti elhalálozások száma viszont csak a jéghegy csúcsának a csúcsát mutatja, a megbetegedések száma ennek akár ezerszerese is lehet. A 2. ábrán láthatók a légszennyezés egészségügyi hatásának egyes fokozatai.
- ábra: A légszennyezés okozta egészségi hatások „piramisa”
Forrás: https://www.ersnet.org/images/stories/pdf/web-AQ2010-ENG.pdf
Az is súlyos gond, hogy a szennyező anyagok koncentrációjának határértékeit nyugat-európai és amerikai kutatások alapján állapították meg. Ezek nem tudták figyelembe venni, hogy Közép-Európában, Lengyelországtól Bulgáriáig, mindenütt óriási mennyiségben égetnek háztartási hulladékot: műanyagot, kezelt fát, bútorlapot, gumit, akármit, és az ebből származó légszennyezés toxicitása rendkívül magas. Bár a fafűtésből is jelentős mennyiségű káros anyag kerül a levegőbe, a műanyagégetésből több ezerszer mérgezőbb anyagok juthatnak a levegőbe, mintha fával fűtenénk. A kiszabott határértékek ezt nem veszik figyelembe, hiszen ez a jelenség Nyugaton gyakorlatilag ismeretlen.
A Pannon Egyetem kutatása kimutatta, hogy Budapesten a szállópor-szennyezettség mintegy öt százaléka származik a lakossági hulladékégetésből. Ennek a mérgező hatása sokkal nagyobb, akár tízszerese is lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak.
Tehát a PM2,5 részecskék sok különféle vegyületet tartalmaznak, vannak köztük rendkívül veszélyesek és kevésbé ártalmasak is. Emellett más káros anyagokat is belélegzünk.
Bár a hivatalos adatok szerint is egyes káros anyagok koncentrációja a levegőben rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértékeket, a Levegő Munkacsoport mérései a hivatalos szervek által figyelmen kívül hagyott problémára vetettek fényt: az ultrafinomrészecske-szennyezésre. (Ezek olyan részecskék, amelyeknek az átmérője kisebb mint 100 nanométer.)
A Levegő Munkacsoport mérései kimutatták, hogy hatalmas számban találhatók a levegőben olyan rendkívül apró részecskék, amelyeknek a tömege annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások – amelyek az egy köbméterben található részecskék tömegét mérik – mérési eredményeiben elhanyagolható szerepet játszanak.
3. ábra: A légköri részecskék méreteloszlása
A Levegő Munkacsoport már korábban is mérte az ilyen részecskék koncentrációját, nemrég azonban sikerült egy olyan műszert beszerezni, amely lehetővé tette a korábbinál pontosabb méréseket. Az új műszerrel meg lehet mérni, hogy mennyi a 10 és 700 nanométer közötti részecskék száma egy köbcentiméterben. Az eddigi mérések szerint viszonylag tiszta levegőjű környezetben ez a szám 3000 körüli, míg egy forgalmas budapesti úton általában 30 000-60 000, de előfordult az is, hogy a műszer 470 000 részecskét mutatott. Az új műszer azt is kimutatja (amit a korábbi műszerrel nem lehetett), hogy mekkora a részecskék átlagos átmérője. Márpedig a forgalmas utak mentén mért átlagos átmérőjük 40 és 60 nanométer között volt, és az ilyen részecskék tömege annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások mérései alapján még akkor sem haladja meg a koncentrációjuk az egészségügyi határértéket, ha a számuk eléri a köbcentiméterenkénti 500 000-et.
Ezek a mérési eredmények azért hallatlanul fontosak és ijesztőek, mert minél kisebbek a szennyező részecskék, annál szerteágazóbbak az egészségre gyakorolt hatásai.
Míg a PM10 (10 000 nanométernél kisebb átmérőjű) és a PM2.5 (2500 nanométernél kisebb átmérőjű) részecskék csak a hörgőkig vagy hörgőcskékig hatolnak a tüdőben, az ultrafinom részecskék eljuthatnak egészen a tüdőhólyagocskákig. Ezek a részecskék hajlamosabbak a tüdőben való lerakódásra, ezzel gyulladást keltve a hólyagocskákban, valamint veszélyeztetett személyek (asztmás betegek, gyermekek, vérkeringési és légzőszervi betegségekben szenvedők) esetében súlyosbítva meglévő légzőszervi betegségeiket. Ennél is nagyobb baj, hogy ezek részecskék a tüdőhólyagocskákon keresztül képesek behatolni a véráramba, ahova eljutva szívritmuszavarokat és érszűkületet okozhatnak, illetve emelkedett szintű véralvadást válthatnak ki, ezzel emelve a szív- és keringési betegségekhez köthető halálesetek számát. A vérkeringésbe bekerült részecskék továbbjuthatnak a test többi szervéhez is. Kutatások szerint a vér által továbbszállított ultrafinom részecskék leginkább a májban halmozódnak fel, ahol bizonyos esetekben sejtkárosodással járó oxidatív stresszt válthatnak ki, valamint nem alkoholos zsírmájbetegség, steatohepatitis (NASH) kialakulásához vezethetnek, amelynek az idő múlásával akár májzsugor vagy májrák is lehet a következménye.
Az utóbbi években egyre több kutatás vizsgálta az ultrafinom részecskék megjelenését az agyban is. Egy 2004-es, patkányokon végzett kutatás megállapította, hogy az ultrafinom részecskék nagy valószínűséggel az orrüregből a szaglóideg mentén jutnak el az agyban elhelyezkedett szaglóhagymába, ezzel utat nyitva a központi idegrendszerhez. Az agyba eljutott részecskék többféle kárt is okozhatnak, összetételüktől függően. A légszennyezésből agyba jutó magnetit részecskék például növelhetik az Alzheimer-kór kockázatát, míg bizonyos rákkeltő részecskék az agyrák emelkedett kockázatával állnak kapcsolatban. Egy kanadai kutatás szerint amennyiben az ultrafinom részecskék száma köbcentiméterenként 10 000-rel megnő, akkor több mint 10 százalékkal növekszik az agytumorok előfordulásának kockázata.
Egy vizsgálat során kimutatták: elhunyt mexikóvárosiak – köztük gyermekek – szívének minden grammja több milliárd, a közlekedésből, égetésből és egyéb emberi tevékenységből származó ultrafinom részecskét tartalmaz – sokkal többet, mint olyanoké, akik kevésbé szennyezett levegőjű területen éltek. Egy másik kutatás pedig azt bizonyította, hogy az ilyen részecskék a terhes nők méhlepényébe is bejutnak, és károsíthatják a magzatot.
Arról azonban legfeljebb csak sejtésünk lehet, hogy az ilyen, sokféle vegyületből álló koktél milyen kóros elváltozásokat okoz a szervezetünkben. Továbbá nemcsak a tartós légszennyezés okozhat egészségkárosodást, hanem a szennyező anyagok rövid ideig tartó magas koncentrációja is. (Hírhedt példa erre az 1952-ben mindössze öt napig tartó londoni szmog, amelynek során 150.000 embert vittek kórházba és több mint négyezren haltak meg.)
Az épületek belső levegőjének minőségét jelentős mértékben meghatározhatja a külső levegő minősége. Ugyanakkor a belső terekben nagy számban találhatók olyan káros vegyületek is, amelyek a külső levegőben szinte nem fordulnak elő.
Szerző: Lukács András – Levegő Munkacsoport
A HuGBC WELL Munkacsoport kiegészítése:
A WELL A01 Air Quality kredit számos követelményt fogalmaz meg a beltéri levegőséggel kapcsolatban. Ennek az egyik legfontosabb kreditnek a teljesítése kötelező és csak a határértékek hiteles helyszíni méréssel igazolt teljesítése esetén szerezhet az épület WELL Certification minősítést.
Helyszíni levegőminőség mérés WELL minősítéshez budapesti épületben 2022. április 27-én, a 13. kerületben
Helyszíni levegőminőség mérés WELL minősítéshez budapesti épületben 2022. április 27-én, a 13. kerületben
Helyszíni levegőminőség mérés WELL minősítéshez budapesti épületben 2022. április 26-án, a 11. kerületben
Kötelezően teljesítendő határérték szálló por koncentrációra a beltérben:
PM2.5: 15 µg/m3
PM10: 50 µg/m3
A projekteknek lehetősége van ennél szigorúbb határértéket választani 1 optimalizációs pontért:
PM2.5: 12 µg/m3
PM10: 30 µg/m3
vagy 2 optimalizációs pontért:
PM2.5: 10 µg/m3
PM10: 20 µg/m3
További beltéri levegőminőségi határértékek vannak meghatározva szerves gázokra (benzol, formaldehid, toluene vagy TVOC), szervetlen gázokra (szén-monoxid és ózon) és radonra. A radon kivételével ezek minimum éves ellenőrzése a WELL minősítés fenntartásának alapkövetelménye.
