Emellett nemrég egy átfogó elemzést is közzétett, amely a világ számtalan részéről mintegy 60 tanulmány eredményeit gyűjti össze, mintegy példatárként bemutatva a minősítő rendszer eddigi eredményeit.
2014-es indulása óta a WELL Building Standard rendszere gyorsan nagy népszerűségre tett szert, 2022 decemberéig már több mint 125 országban csaknem 450 millió m2-nyi területen került bevezetésre. Európában tavaly év végéig 212 ingatlan szerezte meg a minősítést, míg Magyarországon jelenleg öt irodaház rendelkezik ez irányú igazolással a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) adatai szerint.
Az IWBI nemrég kiadott egy átfogó összefoglaló anyagot is „Investing in Health Pays Back: The Growing Behind the Business Case for Healthy Buildings and Healthy Organizations” címmel, amely közel 60 független tanulmány főbb megállapításait gyűjti össze, köztük a MIT vagy éppen a Harvard adatait.
Mivel a WELL még egy viszonylag új rendszert, illetve komplex alkalmazási területet jelent az ingatlanpiacon és általában a gazdasági-társadalmi életben, ezért jelenleg nincsenek globálisan átfogó tapasztalatok. Azonban az említett tanulmányok már egyre több személyes élményre és statisztikára hivatkoznak, ezek a tendenciák pedig egyértelműen mutatják, hogy a WELL egyre népszerűbb megközelítési mód a nagyvilágban.
A fokozódó népszerűséget az új társadalmi szemlélet, a változó munkaerőpiaci trendek és irodaszokások alapozzák meg, a fenntarthatóság és a dolgozói jóllét erősödése pedig mind-mind támogatják a minősítő rendszert. Nem beszélve a befektetésekről, hiszen az ESG ma már meghatározó tényező pénzügyi döntések meghozatalakor, és ebben fontos szerepet játszik az emberközpontúság.
Pandémia és válság
A pandémia ráadásul még inkább előtérbe helyezte az egészség és az egészséges munkakörnyezet szerepét, annak emberre, vállalatra és ingatlanra gyakorolt pozitív hatásait. Az egészséges iroda megteremtése maximalizálja az ingatlan értékét és optimalizálja az emberek és vállalkozásaik teljesítményét.
A jól teljesítő szervezetek azt tapasztalták, hogy a munkatársak egészségébe történő befektetés segíti a vállalatok gazdasági fellendülését és reorganizációját a pandémiából való visszatérés után. E beruházások egy része a fizikai környezetre összpontosít, míg másik része az emberek egészségével foglalkozik.
A WELL-t azonban nem csupán a pandémia, hanem a jelenlegi válság is „kisegítette”, hiszen amikor a globális gazdasági krízis miatt nap mint nap jelentős pénzügyi nehézségekkel nézünk szembe, a vállalatokat különösen érzékenyen érintik a kedvezőtlen munkahelyi körülmények miatti veszteségek. Itt ugye beszélhetünk a fizikai és mentális egészségről, a dolgozói jóllétről, és az ezekkel összefüggő termelékenységről és hiányzásokról.
Túl sok a betegség
De nézzünk néhány számot a teljesség igénye nélkül, hiszen a példatár számtalan statisztikát nevesít! Az egyik tanulmány kutatói például azt találták, hogy az USA évente 150 milliárd dollárt veszít a betegséggel kapcsolatos hiányzások miatt. De fokozhatjuk még azzal, hogy a tanulmány készítői a rossz alvás következményeit is elemezték, amikor nyilván a napi teljesítmény erőteljesen romlik. Ehhez köthetően az USA-ban akár évi 411 milliárd dollárt is veszítenek a vállalatok, amely a GDP 2,28%-ának felel meg.
Bár ezek az adatok önmagukban nehezen értelmezhetők, a tendenciát és a volument jól mutatják. Az amerikai vállalatok több mint 175 millió munkanapot veszítenek, amikor betegek az alkalmazottak, ráadásul további 121 millió munkanapon – bár bejárnak a dolgozók – csak korlátozottan maradnak aktívak. Az okok alapvetően a légúti betegségekre vezethetők vissza, így a megfázás, az influenza, a tüdőgyulladás és a hörghurut hátráltatja a maximális teljesítményt.
De mire jó a WELL e tekintetben? Egy másik tanulmány úgy találta, hogy a betegek aránya 20-50%-kal is csökkenthető az irodai dolgozók között, ha az épületek egyészségügyi szempontból megfelelőbbek volnának. Például a szellőzési arány minimális növelése az amerikai irodákban 38 milliárd dollár pluszt termelne éves szinten. Számos tényezőt említhetünk még, amelyek megalapozzák a jóllétet, így a megfelelő minőségű levegő mellett szóba jöhet a páratartalom, a napfény, a terek világossága, a zaj és még sorolhatnánk.
De vannak persze más betegségek is, amelyek szintén a modern embernek okoznak alapvetően problémákat a mindennapokban. Egy elemzés termelékenységcsökkenést mutatott ki a fejfájás vagy hátproblémák miatt. Nem csoda, hiszen egész nap ülnek az emberek és bámulják a monitort. Itt évi 61 milliárd dollár mínuszt nevesítettek az Egyesült Államokban. Nem véletlenül az ergonómia már szinte ugyanolyan meghatározó egy irodakialakítás során, mint a bútorok, a térszerkezet, vagy az egyes funkciók telepítése.
De nézzünk körül Európában is! Hollandiában a kutatók kimutatták, hogy a dolgozók évente átlagosan 2,5 napot veszítettek a nem kielégítő beltéri környezeti feltételek miatt, vagyis ennyi alkalommal betegek, ez pedig a teljes hiányzás 25%-át teszi ki. Összességében a rossz környezeti feltételek a munkahelyeken erősen összefüggnek a termelékenység csökkenésével: ez a szám akár 10%-os veszteséget is jelenthet.
