A „karantén office” lelki oldala és hatása a munkahelyekre
Milyen hatása lesz a kényszer home office-nak a munkavállalók gondolkodására és lelkivilágára? Mit lehet tenni, hogy a munkatársak bátran visszatérjenek az irodába? A koronavírus-járvány, majd az annak következtében életbe lépő „karantén office” hatására az embereknek egyértelműen megváltozott a kapcsolata a környezetükkel. A munkahelyre történő visszatéréssel biztosan másfajta gondolkodásra lesz szükség munkáltatóként és dolgozóként is.
A fentiek kapcsán osztottak meg velünk kifejezetten hasznos gondolatokat a WELL Kanapé webinárium-sorozat előadói május végén.
„People first” – mint a WELL Building Standard központi üzenete
A WELL Building Standard (WELL) körponti üzenetére Németh László, a Futureal fenntarthatósági vezetője, magyarországi WELL munkacsoport tagja emlékeztetett. A WELL legfőbb célja jobb környezetet biztosítani az épület-használóknak, elősegítve ezzel az egészségük megőrzését, valamint támogatva őket a hatékony munkavégzésben.
A fentiek kapcsán három célcsoportot is el tudunk különíteni. Egyrészt az épület-tulajdonosokat és üzemeltetőket, akik azért felelnek, hogy egy épületet a WELL Building Standard szerint építsenek meg.
Másrészt a munkáltatói szerepben jelen lévő bérlőket, akik az épületet használva tudják megvalósítani a javaslatokat. A harmadik csoportot pedig a munkavállalók képezik, akiket a WELL legtöbbször megszólít és támogat.A minősítő rendszer a mentális egészség promotálásán túl annak edukálását is hangsúlyozza a dolgozók részére. Ennek része a stresszhelyzet-kezelés támogatása, a lehetőség szerint minél több természetes felület és anyag használata épületen belül és kívül.
A WELL a felsoroltakon kívül foglalkozik még az egy projekt során kialakított zöld terület méretével, illetve a természetes és mesterséges fények optimális arányával is.
A „karantén office hatása” a mentális egészségre
Győri Ildikó pszichológus beszélt arról, hogy a vírus terjedésének megfékezésére hozott intézkedések milyen hirtelen szüntettek meg minden olyan kapaszkodót, amire alapozva korábban szerveztük az életünket. Egyszerre borultak fel a munkavégzés szabályai, az iskolai keretek, a szabadidőnk eltöltésének lehetőségei, illetve a családdal való találkozásunk rendje. Ezen kapaszkodók egyikének az elvesztése is komoly nehézséget okozna, együtt azonban még nehezebb nyomás hárult valamennyi érintettre.
A legtöbb dolgozó kényszer home office-ba, vagy másként fogalmazva „karantén office-ba” kényszerült, előzetes felkészítés nélkül. Mivel a mostani munkavállaló generáció nem tapasztalt hasonló helyzetet eddig, ezért a megoldásra vonatkozó minta sem áll rendelkezésükre.
A változás végső elszenvedője pedig az egyén. Rajta csapódik le minden, az ő napi ritmusa borult fel, ő érzi magát huzamosabb időn át veszélyhelyzetben. Veszélyt érezve automatikusan bekapcsol a hüllőagy, ami akaratlanul is visszafogja a logikus gondolkodásért felelő frontális lebeny működését.
A munkavállaló kevésbé tud kreatívan, fókuszáltan, a feladatára összpontosítva dolgozni, az állandósuló félelemérzet miatt. Joggal merülhet fel, mi várható az irodai környezetbe történő visszatéréskor? A kollégák jó eséllyel polarizálódni fognak. Egyesek örülnek majd a visszatérésnek, mások viszont rettegni fognak. A cirkusz, a dühöngés vagy a pánik sincs kizárva, aminek az elkerülésére célszerű proaktívan reagálni.
Az épületek üzemeltetőinek, illetve a munkáltatóknak kell tehát előállni ötletekkel, egyértelművé téve, hogy minden dolgozó biztonságáért megteszik a szükséges intézkedéseket. Fontosak lesznek a megnyugtató üzenetek, a nyitott kommunikáció, és az egyértelmű cselekedetek, hogy a munkatársak biztonságban érezzék magukat.
A környezet változása
Prof. Dr. Dúll Andrea, az MTA doktora, intézetigazgató egyetemi tanár, beszélt a kialakult helyzet környezetpszichológiai aspektusáról. A fizikai környezetek strukturálják az életünket, ráadásul minden kölcsönhatásban van a munkavállalóval.
Kulcsszónak bizonyul most a bizonytalanság, ami több szinten is jelen van. A múltban az énhez való közelség kapcsán négyféle környezetről beszélhettünk. Elsőként az otthonról, kettes típusú környezetként a munkahelyekről, hármas típusú környezetként a kikapcsolódás helyeiről, négyes típusú környezetként pedig a mindenki által használható közterületekről.
Habár irodai környezetben ezek között a szintek között korábban is elindult egyfajta összefonódás, továbbá előtérbe került a helyfüggetlenedés szerepe, most viszont tényleg minden összeborult. A munkáltatás szempontjából fontos, hogy egészen mostanáig erős motivátornak számított az irodai és munkahelyi környezetet. Akár az épület jellegének is komoly szerepe volt a munkavállaló lojalitásának fokozásában.
Ami viszont nem szűnt meg, az a dolgozók territoriális viselkedése. Az ember ugyanis territoriális lény, az „én helyem” gondolat akár 20-25 perc alatt is kialakulhat bennünk. Ez a viselkedésforma jobb híján most a virtuális térben reprodukálódik.
Összegzés
Az épületek üzemeltetőire, fenntartóira és a munkáltatókra komoly szerep fog hárulni a közeljövőben. Részükről fontos lesz ugyanis új értékeket adni. Merthogy erősen meg kell fogalmazni, hogy milyen értékek miatt lesz igenis érdemes visszatérni az irodába.
Persze ezen felül bőven lesz még bizonytalanság egyéni szinten, és könnyen válságba kerülhet a lojalitás. Többek között ezért kell most minden munkáltatónak odafigyelni a dolgozóira, edukatív és támogató hozzáállással megadva nekik minden segítséget az irodába történő visszatéréshez.
