Akusztika

A megfelelő akusztikai környezet sikeres megvalósítása egyaránt hordoz társadalmi és gazdasági előnyöket, hatékonyabb munkavégzést, nyugodtabb pihenést, illetve a nemkívánatos egészségügyi következmények elkerülését eredményezve.

Ennek szellemében adja magát a kérdés, hogy az irodaépületekben milyen akusztikai komfort megoldások és tervezési gyakorlatok várhatók a jövőben?

A WELL Kanapé webinárium sorozat őszi hatodik alkalmán a HuGBC WELL Munkacsoport tagjaként az MN6 Energiaügynökség szervezésében erre a kérdésre kaptunk válaszokat, méghozzá Dr. Huszty Csabától, az ENTEL Műszaki Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatójától és Tóth Zoltántól, a SaintGobain Ecophon AB – Ecophon Hungary területi képviselőjétől.

Milyen akusztikai trendek figyelhetők meg irodai környezetben?

Az akusztika az egyik legfontosabb érzékszervünket érő ingerek kezelését érinti, sokakat érint az irodai túlzott zajterhelés a nem megfelelően kialakított egyterű irodákban, ezért egy-egy tervezési projektnél rendkívül fontos az építész, illetve az akusztikus olajozott együttműködése. Nem véletlen, hogy a WELL Standard 10 témakörének egyike a különböző funkciójú terek akusztikai követelményeit részletezi, amelyet helyszíni mérésekkel is ellenőriz a koordináló szervezet (IWBI).

A sikeres akusztikai tervezés életre kelti a hangokat, lehetővé teszi az érthető beszédet, egyúttal csökkenti a zajt.

Építészeti tervezésnél olyan tipikus hangjelenségekkel kell számolni, mint a hangelnyelés vagy a hangszigetelés.  Az akusztikai tervezésnek külön szakágai is vannak, úgymint az

  • épületakusztika;
  • teremakusztika;
  • gépészeti akusztika;
  • zaj- és rezgés elleni védelem;
  • és elektroakusztika.

Ezek a szakágak egymással szoros kapcsolatban vannak, a kifogástalan végeredmény érdekében pedig elengedhetetlen a közöttük meglévő hatékony együttműködés. Ezzel együtt a tervezési feladatok döntő része a zajcsökkentési célú tereknél a visszaverődő hangok elnyelésére és csökkentésére, a beszédcélú tereknél pedig a visszaverődő és elnyelődő hangok optimalizálására irányul.

Néhány akusztikai megatrendet szemügyre véve irodák esetében egyértelműen kirajzolódik

  • a flexibilitás fontossága;
  • miközben egyre több az open-space, amivel akusztikai szempontból is számolni kell;
  • újdonsült stakeholder szerepben a HR és FM szerepének felértékelődése;
  • továbbá a teremakusztikai beavatkozás utólag, a beruházási folyamat után is eredményesen megvalósítható, bár sokkal több költséggel jár, mint az előrelátó tervezés;
  • hiszen az egyre komolyabb akusztikai bevonódással mindig több lesz az olyan helyzet, amikor meglévő irodák felújítása lesz a feladat.

 

Milyen szerepet tölthet be az akusztika a jövő épületeiben?

Az eredményes irodai munkavégzéshez kulcsfontosságú a szem, a fül, valamint az elme számára egyaránt optimális környezetet biztosítani. Akusztikai szempontból a következő paraméterek figyelembe vétele javasolt.

Egyrészt kiemelten fontos a megfelelő anyaghasználat. A felhasznált matériák tulajdonoságai mellett pedig az sem mellékes, hogy a szóban forgó anyag rendszerben használva mennyire felel meg a követelményeknek, a felhasznált anyagok károsanyag kibocsátása szempontjából, illetve a jelen helyzetben igen fontos takaríthatósági szempontból is.

Az anyagok teremakusztikai teljesítőképességét legtöbbször a hangelnyelési tényezővel jellemezzük. Tervezésnél tudatosan kalkulálni kell azzal, hogy a különféle anyagok milyen módon, elhelyezéssel és arányban kerülnek bele a térbe.

A főbb akusztikai paraméterek meghatározása kapcsán kiemelt szerepe van a tér funkcionalitásának. Nem mindegy, hogy beszéd vagy zenei célú térről van szó, jellemzően kik tartózkodnak ott és miként kommunikálnak, ezen felül a mérettel, az elhelyezkedéssel, és a burkolatok tulajdonságaival is számolni kell.

A tervezést segítő főbb akusztikai paraméterek és fontosabb mérőszámok:

  • utózengési idő – az az időtartam, amely alatt a hangnyomásszint 60 dB-lel csökken a hangforrás működésének megszűnését követően
  • beszédátviteli index – a beszéd érthetőségének lehetőségét mutató mérőszám;
  • hangerősség – amely teremakusztikai szempontból összefügg az adott helyiség hangosságával, zajszintjével.

Az akusztika szerepét remekül szemlélteti az az esettanulmány, amit a svédországi Sundbyberg városházán folytattak 151 alkalmazott részvételével. Háromhetes periódusokban egyszer az épület egyik, majd pedig a másik felét optimalizálták akusztikai szempontból.

A számok magukért beszélnek, hiszen az optimalizált helyiségekben

  • egyrészt a dolgozóknál 11%-kal csökkent a kognitív stressz;
  • másrészt 16%-kal sikerült redukálni az észlelt zavar szintjét is.

De hasonló eredményekkel zárult egy kisebb prágai iroda tesztelése is, ahol a 15 alkalmazott zömmel telefonos kapcsolattartást végzett az ügyfelekkel, a nagy háttérzaj miatt viszont gyakran érkeztek panaszok.

Itt az álmennyezet, falburkolat, illetve kiegészítő akusztikai megoldások segítségével

  • megnövekedett a termelékenység;
  • szintén javult az ügyfélelégedettség;
  • miközben 25-38% javulást sikerült elérni a beszédindex tisztaságában. – beszédérthetőség?

Gondoljon előre a zajhatások csökkentésére és törekedjen az akusztikai szempontból komfortos munkakörnyezet kialakítására, mert az akusztikai kialakítás költségei akkor a legalacsonyabbak, ha a kialakítás kezdetén gondoltak rá. A megfelelő akusztikai minőség kialakítása gazdasági szempontból már rövid időtávon megtérül.

További cikkek