A beltéri környezet minősége alapvetően meghatározza az épülethasználók egészségét, komfortját és teljesítményét. A nemzetközi trendek a használati időszak folyamatos beltéri levegőminőség és hőkomfort monitoringja felé mutatnak. Ez a megközelítés nem csupán az épületüzemeltetés magasabb színvonalát jelenti, hanem kimutatható üzleti előnyökkel is jár. Ebben a cikk-ben a WELL Building Standard v2 verzió által javasolt megoldásokat mutatjuk be.
A beltéri környezet minőségének mérése lehetőséget ad a fenntarthatóságot támogató üzemeltetési stratégiák kialakítására. Míg a hazai gyakorlatban jellemzően csak az átadáskor történik egyszeri levegőminőség és hőkomfort vizsgálat, a WELL Building Standard alapú WELL v2 Certification minősítés a használati időszak folyamatos monitoringját írja elő. A cikk bemutatja a WELL A08 jelű Beltéri levegőminőség monitorozás és a T06 jelű Hőkomfort monitorozás kreditek részletes követelményeit, beleértve a mérőműszerek elhelyezésének szabályait, a szenzorsűrűség számítását, a mérendő paramétereket és a szenzorokra vonatkozó műszaki specifikációkat.
A folyamatos monitoring nemcsak a tanúsítás eszköze, hanem az okos épületüzemeltetés alapja: lehetővé teszi a jelenlét-alapú karbantartás és takarítás ütemezést, az előrejelző karban-tartást, valamint az energiaoptimalizálást, akár a mesterséges intelligencia segítségével. A beltéri környezet által nyújtott komfort alapvetően befolyásolja az épülethasználók egészségét, teljesítményét és jóllétét. A befektetés társadalmi megtérülése (SROI) kimutatható: a jobb levegőminőség révén jelentős megtakarítás érhető el a csökkent betegszabadságok és a növekvő produktivitás következtében, ami messze meghaladja a monitoring rendszer költségeit. A gyűjtött adatok lehetővé teszik költséghatékonyabb üzemeltetési megoldások alkalmazását.
A cikk gyakorlati útmutatást nyújt a hazai megvalósításhoz, bemutatva a tervezéstől az üzemeltetésig tartó lépéseket. A cikk létrehozásában két munkacsoport tagunk – Dr. Magyar Zoltán és Kurucz Regina – is részt vett, Déri Barna (SES) mellett.
A cikk a Magyar Épületgépészet LXXV. évfolyam, 2026/1-2. számában jelent meg.
