Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a WELL Kanapé webinárium őszi előadássorozatának ötödik állomásán. Ezúttal Kovács Andrea, a Green Fortune Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Dani Zoltán, az Urban Nature és a Japánkert Magyarország vezetője engedett mély betekintést a kérdéskör részleteibe.
Miben rejlik a japánkert hozzáadott értéke?
A japánkert gyakorlatilag háromdimenziós festészet, aminek a keretei között a térben alkotunk. Az általunk kreált kép valójában a természet kicsinyített mását hozza be az urbánus térbe.
Nem véletlenül ered Japánból maga a metódus, elvégre náluk a zsúfolt metropoliszokban végletekig szűkített a szabadtér, illetve a természet megjelenítésének a lehetősége. Kulcsfontosságú tehát olyan tereket létrehozniuk, amik az agyban egy olyan érzést keltenek, mintha épp a természetben tartózkodnánk.
Nem is annyira kertészetről, sokkal inkább tájépítészetről beszélhetünk. Egyébként a hazai viszonyok között is megfigyelhető, hogy az egyre nehezebben élhető városok, és a sorra épített irodaházak egye inkább ráerősítenek a japánkertek létjogosultságára itthon is.
A festészethez hasonlóan a tájépítészetben is nyújtható és tágítható a tér
Mindegy, hogy egy 10 vagy 100 négyzetméteren megkreált képről van szó, természeti megközelítéssel látványosan megnyújtható a tér. Ugyanúgy, akárcsak a festészetben. Ehhez ráadásul az sem feltétlenül szükséges, hogy japán motívumokat alkalmazzunk.
Rendkívül fontos viszont a gazdag növényvilág használat. Hiszen a növények levegőtisztító és porszűrő hatásának köszönhetően elképesztően sokat tudunk hozzáadni az épülethez. Ezáltal nemcsak az ingatlan, de a kivitelezett fejlesztés, illetve a befektetésünk értéke is növelhető.
Fontos még hozzátenni, hogy ezek a terek és kertek sötétedés után is eredményesen működhetnek. Az éjszakai kertek az esti megvilágítással együtt különleges elvarázsolt világot teremthetnek. Így az alkotások hozzáadott értéke 24 órán át érvényesülhet, maximalizálva ezáltal a befektetésünket.
A betegépület szindróma veszélyei az egészségre és produktivitásra nézve
A betegépület szindróma jelensége az új épületekben használt anyagok miatt alakul ki. Jellemzően ezen matériák közé sorolhatjuk a bútorok, a falfesték, a nyomtatóparton, a lakk vagy a ragasztó leváló részecskéit.
De gyakran fordul elő a betegépület szindróma azokban az épületekben is, ahol nem nyithatók az ablakok, vagy a fűtés és a klíma működik egy rendszerben. A betegépület szindróma nemkívánatos tüneteket válthat ki az épületben tartózkodóknál.
Gyakori jelenségnek számít például a fejfájás, a száraz bőr, a szem irritáció, a fáradtság, a koncentráció hiánya, vagy a gyakori köhögés. Sőt, a helyzetet tovább súlyosbíthatja a nem megfelelő világítás, a zaj és az ideálistól eltérő hőmérséklet.
Növényekkel megoldható a betegépület szindróma hatékony kezelése
Komoly előrelépést jelenthet a betegépület szindróma megoldása kapcsán, hogyha egyre nagyobb teret nyer az ökourbanizáció alkalmazása. Vagyis egyre több helyen valósulhat meg a természet visszacsempészése a városi létbe.
A növények telepítése pedig egyenesen a betegépület szindróma legtermészetesebb megoldása. A növények ugyanis segítenek mentesíteni a levegőt a káros anyagoktól, Oxigénnel dúsítják azt, miközben a por szűrésében is fontos szerepet játszanak.
Mindezt a számok nyelvén kifejezve a növények átlagosan
- 30% -kal csökkentik a fáradtságérzetet;
- 45%-ban segítenek mérsékelni a fejfájást;
- miközben 12%-kal javítják a termelékenységet és a kreativitást.
A leghatásosabb légtisztító növények között a szobaborostyánt, a csokros indát, a szobai futókát, a rákvirágot, az anyósnyelvet, az orchideát, a csüngőágú fikuszt, vagy az Aloe Verát érdemes megemlíteni.
Kimondottan előnyös megoldást jelent a növényfalak telepítése, hiszen ez lehet az egyik leghatékonyabb módja a meglehetősen sok növény elhelyezésének, akár kis helyen is. A szárak, levelek és gyökerek ökoszisztémát alkotva fokozott hatékonysággal szűrik a nemkívánatos részecskéket, miközben a növényfal kiváló hang- és hőszigetelő, páratartalmat növelő elsőrendű dekorációként pedig oázist jelenthet a városi környezetben.
Összegzésként mi sem támasztaná jobban alá a növényes irodák létjogosultságát, minthogy a növényekkel telepített irodai környezetben átlagosan 5-10%-kal csökken a dolgozók távolmaradása, 12%-kal nő a termelékenység, a kevesebb fejfájás, köhögés pedig növekvő produktivitást és kreativitást eredményez.
