A zöld épület minősítések és az egészség

A zöld épület minősítések és az egészség

Milyen módon támogatják a zöld épület minősítések az emberi használat és egészség szempontjait, illetve ennek szellemében mit érdemes tudni a LEED, a BREEAM és a passzívház rendszerről? Miként adnak a különböző zöld épület minősítések hangsúlyt az emberi használat körülményeinek, az emberi egészségnek, illetve hogyan biztosítanak lehetőséget ezen témakörök megismeréséhez?

Ez volt a fő témája a 7. WELL Kanapé webináriumnak június elején, ahol a Magyarországon leggyakrabban használt minősítő rendszerek, a LEED, a BREEAM és a Passzívház kapta a főszerepet.

A zöld épület minősítésekről általában

A zöld épület minősítésekről a webinárium házigazdája, Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója, a WELL munkacsoport tagja beszélt. Kiemelte, hogy Magyarországon főként a LEED és a BREEAM minősítések használatosak, ugyanakkor szerte a világban rengeteg különféle minősítés akad. Közülük a nagyobb rendszerek jelentős része holisztikus szemléletű. Tehát nem csak egy fókuszterületre koncentrálnak, hanem az energia, a víz- és anyaghasználat, illetve az egészség témakörének kombinált és szinergikus rendszerét alkotják.

Emellett vannak olyan minősítések, amelyek egyetlen területre fókuszálnak. A Passzívház például az energiahasználatra, a WELL pedig az egészségre, de közvetetten több más fenntarthatósági témakört is magukkal vonzanak. A zöld épület minősítések egyértelmű célja, hogy az építtetők és működtetők számára olyan átlátható rendszer álljon rendelkezésre, ami segíti az épületek fenntarthatóságát. Ennek szellemében a környezeti, vagyis a klímaváltozás hatásait mérséklő, illetve az épület működését elősegítő mozgatórugók mellett egyértelműen jelen vannak az emberek, a dolgozók egészségi érdekeit támogató szempontok is.

A BREEM minősítő rendszer alapvető jellemzői

Szollár András fenntarthatósági tanácsadó, épületenergetika és zöld minősítésekkel foglalkozó szakember, HuGBC tag a BREEAM minősítő rendszer jellegzetességeiről tartott előadást.

András kiemelte, hogy más minősítő rendszerekhez hasonlóan a BREEAM is arra épül, hogy a legolcsóbb, még a szabályozás által elfogadott megoldáshoz képest valamivel többet lehessen kihozni egy épületből. Ennek szellemében enegiahatékony, környezettudatos, fenntartható, és egészséges épületek létrehozása és működtetése a cél. A minősítő rendszerre jellemző a holisztikus szemlélet, kifejezetten előírás fókuszáltnak számít, az épületre és a kivitelezésre egyaránt kiterjed, a műszaki tartalomra pedig nagy hangsúlyt fektet. A kulcskérdés a majdani üzemeltetőket fogja érinteni. Vagyis miként lehet üzemeltetni úgy egy irodát, hogy a felhasználók valóban egészségesek legyenek? Az ehhez szükséges szempontok egynegyedét az EU-s szabályozás lefedi. A BREEAM rendszer ehhez 25-30%-ot ad hozzá, így a WELL-hez képest 50-60%-nál tartunk.

A humán faktor szerepe a LEED minősítésben

A LEED minősítés részleteibe Szircsák Norbert, a Colliers International Zöld Épület Tanácsadás üzletágvezetője adott betekintést abból a szempontból, ahogyan a minősítésben a humán erőforrás szerepe megjelenik. A típusokatt tekintve a minősítés vonatkozhat a meglévő épületekre, az alaptulajdonságok mellett nagy hangsúlyt fektetve az üzemeltetésre és karbantartásra. De ugyanúgy érvénye lehet új építéseknél, belső kialakításnál, illetve a városok minősítése kapcsán is. A People – Planet – Profit alapelvet alkalmazva azt célozza a minősítés, hogy tegyünk az emberekért és a bolygóért, közben pedig legyünk gazdaságosak. Felépítését tekintve úgynevezett kreditpontokat lehet szerezni különböző kategóriákban.

Ezek közül az energia szerepel a legnagyobb súllyal, de a kizárólag az emberekre koncentráló belső környezeti minőség is nagy súllyal van jelen. Utóbbihoz kapcsolódik például a dohányzás tiltása a bejáratok és nyitható ablakok közelében, a megfelelő mennyiségű friss levegő biztosítása, az alacsony károsanyag-kibocsátású festékek, ragasztók, bútorok használata, a benapozottság, a kilátás, az akusztika vagy a hőkomfort szerepe.

Persze a LEED minősítés felvet bizonyos konfliktusokat is. A több friss levegő biztosítása, a légszűrők alkalmazása, a párásítás, vagy a nagy ablakfelületek több energiát igényelnek, emellett pedig különféle komfort problémák is felmerülhetnek. A LEED és a WELL kapcsolatát figyelembe véve a WELL valójában nem helyettesítőként, sokkal inkább kiegészítésként értelmezhető.

A passzívház rendszerek szerepéről

Pólus Károly építész, vezető tervező, HuGBC tag rögtön gyakorlati példán keresztül szemléltette a passzívház rendszerek jelentőségét. Egész pontosan egy Indiában épített négytantermes napiskoláról volt szó, aminél a keleti homlokzaton besütő nap kellően képes felmelegíteni a teret.

Ennek köszönhetően fűtés nélkül is 20 fokkal melegebb levegő uralkodhat a tantermekben, lényegesen komfortosabb körülményeket teremtve az egyébként -15 fokos környezetben.

A passzívház rendszerek kapcsán a tájolás, a termikus burok, illetve az átszellőztetés szerepe kiemelten fontos. A Passivhaus Institut irányelvei alapján az épületfűtési energiaigény, az összes primerenergia igény, valamint a légtömörség pontos mérése elengedhetetlen.

Egy passzívház rendszer esetében megkérdőjelezhetetlen szerepe van továbbá a kilátásnak, a benapozottságnak, illetve annak is, hogy milyen arányban vannak a nyílászáró felületek a homlokzattal.

Bizonyos mértékű konfliktussal és ellenállással egy passzívház esetében is számolni kell. Ugyanis az építési és üzemeltetési költség akár 20%-os többlettel is járhat, a megtérülési idő pedig hosszú.

Összegzés

Fontos alapelv, hogy az épületek embereknek készülnek. Legyenek ők irodai dolgozók, lakók vagy egyéb célból az épületben tartózkodók, minden bizonnyal szeretnék jól érezni magukat. Zöld épület minősítési rendszertől függetlenül tehát a kreditek és pontvadászat mellett ez mindennek a célja, ezt kell szem előtt tartani.

További cikkek